A fűtéssel való spórolásom lényege, egy másik gondomból adódott. Viszonylag kislakásban élünk Nem báltermeink vannak. Szükségem volt egy olyan megoldásra, ahol eltudom pakolni a dolgainkat, és mégsem érzem, hogy bútorraktárban élek. A megoldást én a falakban láttam. Azok felületein. Akasztós szekrényeket gyártottam. közöm nincs az asztalos munkához). Nem kell hozzá nagy tudomány. Ezt a bizbaszt vagyis AKASZTÓFÜLET és néhány csavart kellett vennem.Amúgy sem szeretem a szekrényeket.Nem sajnáltam szétvágni őket. A nagy ruhás szerényemet totál félbevágtam.Aztán visszaraktam rá a hátlapot. Négy elemem lett belőle. Aztán festés,esetleg élvasalás és kész.Tulajdonképpen ennyi. Megtervezed hová kell fúrni a szekrénykéidet, és pakolhatod is be a rongyaidat.(bocsánat, ruháid).Is meg mindent amit elakarsz tüntetni.

Alul rengeteg helyem maradt.De komolyan! Kanapénak, asztalnak, na hadd ne soroljam.

Valamikor mostanában az Ikeában jártam. Mit mondjak.Minden rohadt drága. Egy két dolgot kivéve. Van nekik egy Albert polcuk ami kezelt fenyőből áll. Négyezer forint. Ezzel kapsz egy csomó anyagot a polcaidnak, szekrénykét is tudsz belőle csinálni. ( mondjuk ezzel én még csak félig készültem el). Ha összerakom megmutatom nektek. Így, hogy a legtöbb szekrényemet fölraktam a falakra, kevesebb lett a fűtés számlám. Jóval kevesebb. Logikailag érthető is, hiszen kiszorítja a levegőt, ami eddig ugye felfelé szállt.Nem tűnik a lakásom túlzsúfoltnak. Egyszerűen a bútorok eképpen való elhelyezése nálunk bevált.

Szóval, kevesebb fűtés számla és több hely a lakásban.

Még valami. Az ökológiai lábnyomomon is spórolok. Nem vásároltam külön dolgokat .A saját cuccaimból csináltam meg a szekrényeim legtöbbjét.Ne szekrényeket vegyetek, hanem akasztófület.Komoly négyszáz forint párja ha nincs otthon ilyesmitek.